Még egy százast kell, s akkor majd cserét kérek. 🙂
Túl sok eseményt a nappal kapcsolatosan nem lehet feljegyezni. Igyekeztem szorgosan gyűjteni a zarándokpecséteket. A legváratlanabb az volt, amikor nem pecsétet, hanem beragasztható pecsétnyomatot találtam.
Aztán belecseppentem egy falunapba is, de valószínűleg már csak a végére. Úgy du. fél 2 körül. Háááát… Azt nem éreztem, hogy általános örömködést keltettem volna azzal, hogy újabb zarándok érkezett közéjük…. Igen, még csak egy sörre sem hívott meg senki… Viszont indulást követően beszédbe elegyedtem két idősebb úrral, akik megkérdezték, hogy ma meddig is megyek. Legalább tisztában voltak a Szent Jakab úttal!!! 🙂 Az egyiküknek ma van a születésnapja. Kívántam is neki minden jót a huszonegyedikhez!!! 😀
Utána már csak el kellett tolni a maradék 13 km-t. Aminek a jutalma az lett, hogy Juló és Emma futottak velem szembe. 🙂 Sikerült a nagy találkozás! 😀 😀 Most három napra megtörik az egyedüllét, napi kíséretem és esti társaságom lesz!!
😀
