A hírzárlat mögött pedig egyszerűen csak egy kis „összeesküvés”-t kell látni, semmi komolyabbat! 🙂
Mert az történt, hogy a sok módosítások után úgy alakult a helyzet, hogy csak kicsit kellett tempósabban haladni, hogy legyen esély valakit esetleg Santiago-ban beérni. Pontosabban… valakit beérni, s valakikkel még aznap találkozni.
Tudom, tudom, csak nevek említése nélkül! Így ne is beszéljünk Kircsi Laciról, illetve Hulin Gabiékról (András bocs, de már csak Gabi párja maradsz most! ;))
Persze a helyzet nem ilyen egyszerű, mert ebben még ugye semmi összeesküvés nincs. Nos, a hírzárlat azért kellett kicsit, hogy esély se legyen megsejteni, hogy ezen a nagy találkozós napon este még Finisterre-be megyek. Aludni. Persze szigorúan csak aludni. Mert amúgy persze A Coruña-ba indultam (s ugye Finisterre-ből megy közvetlen busz oda).
De ha már ott leszek Finisterre-ben, akkor összecsapok egy kis marhapörköltet nokedlivel, hogy az arról lassan már két hete álmodozó zarándoknak ne kelljen erre a pörköltre még hosszú napokat várnia.
S így lőn. Marhapörkölt megfőtt, zarándok megérkezett, meglepődött.
