Valójában szinte minden adott volt, hogy jót lehessen gyalogolni. Kicsit hűvös, de felhőmentes, napos ég, a korábbiakhoz képest meglepően jó jelzések… Kanyarban, kereszteződésben minden jel a helyén, csak menni kellett. Mondjuk két esetben azért kiderült, hogy vagy 2-3 éve nem járták az utat a jelek miatt végig. Ebből a második volt a zűrősebb, mert közben a jelzés után nem csak autópályát építettek keresztbe, de még zajvédő falat is!!! Így „tolatás”, fel a felüljáróra, ahonnan csak azt lehetett látni, hogy egy biciklis teker vidáman a szélső sávban. Autó pedig sehol. Később kiderült, hogy az utat építő olaszoknak felmondtak, az út pedig még nincs átadva…
Az kifejezetten jólesett a lábaimnak, hogy az út nagyobb része azért földút volt. Egy idő után már kezdtem azt hinni, hogy a fenyőerdők is átalakulnak lombos erdőkké, de aztán a fenyők csak nem adták magukat. Pedig a lombos fák között sokkal vidámabb dolog volt gyalogolni!!! 🙂
A másik nagy felfedezés az úton, vagy inkább csak végleges megerősítése egy korábbi gondolatnak, ami a Szent Jakab utat próbálta elhelyezni a nagy lengyel közegben. Kicsit talán képzavarosnak tűnik, de … a lengyelek Fátimája az Jasna Góra! S mi a megerősítés?? Sączów felé a sárga nyilak vezettek, de az út visszafelé is ki volt jelölve. Mert ez az út egyben a Piekary Śląskie-Jasna Góra zarándokút is. (mint megtudtam, jövő szombaton lesz éppen egy éjszakai zarándoklat, amikor egyetlen egy „nekifutással” gyalogolják majd végig a 70 km-t) A – nekem – visszautat pedig természetesen (?) kék nyilak jelzik! Mondom, hogy Fátima-effektus!!! 😀 😀
A nap vége – mondjuk úgy, hogy – érdekesre sikeredett. Amikor úgy éreztem, hogy eltolom magam egészen Sączówig, akkor próbáltam telefonálni a plébánosnak, hogy kapok-e helyet a zarándokházukban. Természetesen nem vette fel a telefont… De mint kiderült később, már elindult az esti misére, s oda nem visz telefont. Én pedig eldöntöttem, hogy jó, akkor megyek, csak előtte a biztonság kedvéért, még a 2 km-rel korábbi faluban bevásárolok. Aztán boltból ki, indulás.
Szerintem csak a vicc kedvéért, de elkezdett csöpörögni. Szóltam én Jakabnak, hogy ne szívasson, meg csak tud tenni valamit, hogy 20 percig ebből ne legyen semmi… Nos, 1 és fél perc jött ki belőle, az utolsó 50 m-re eleredt. Kiválóan lehet hátizsákkal futni az első lehetséges beállóig. A templomig. Ahol éppen a mise közepén tartanak… Szóval eldöntve, hogy lesz ebből még vagy 20 perc várakozás… Több lett!! Amint csendesedett kicsit az eső, gyorsan áthelyeztem magam a plébánia bejáratához, hogy ne lehessen a plébánosról lemaradni.
A továbbiakat már csak tőmondatokban. Plébános apukája beenged a zarándokházba. Egyetlen egy ágy. Villany nincs. Víz sincs. WC az udvarban. Plébános megérkezik. Ajánlatot kapok főtt kolbászra, teára. Elfogadom. Bekapcsolják a bojlert, a fürdésig majd kb. két órát kell várni. Közeli boltban veszek innivalót még. Vodkát is. Mert fűtés sincs a házban. Éjszakára 2-4 fokot ígérnek. Plébánosnál pecsételés, majd jön újságíró néni. Rövid beszélgetés a miértről-hogyanról. Egy óra múlva az FB-n ismerősnek jelöl. Plébánosról kiderül, hogy szintén december 31-én született. De este 6 (azaz 18) óra után. Így január elseje lett beírva születési dátumának. Aztán zuhanyzás, be a hálózsákba. Alvás. Hálózsák, jó meleg…
