Az első kövesútig. Lila vonal jobbra, jelzés balra…. Mondd, kit választanál? Én a nyomtatott formának szavaztam nagyobb bizalmat.
Nem! Nem kell kérdezni, hogy miért! Akkor jó ötletnek tűnt… Irány Labatut!
De ha már cifrázás, akkor légyen tényleg az, csavarjuk a dolgot némi erdei úttal, úgy mégiscsak rövidebb. Vagy annak tűnik… 😀
A lényeg… a valóságban néha több az út, mint amennyiről egy térkép árulkodik. Így semmi sem biztos, főleg amikor kétszer is egy-egy őz néz rám (kb. 15-20 m-ről), hogy ez még mit játszik itt villámosdit?
Végül is ügyes voltam, elértem a faluba. A faluban viszont egy deka fehér-piros jelzés! Marad a szöveges leírás, azonosítás térképen. S lám lőn csoda vagy más..
Alig 2,5 km kifelé, s megjelenik a GR101! Döbbenet! Van egy új kiadású könyvem, s ahol jelzett utat ír, ott nincs is jelzés!! Nesze neked piros Rother!
Innentől aztán majdnem úgy lett, hogy el se engedtem már a jelzés kezét!
Úgy kb. 20 km erdei séta, és megérkeztem az egykori kolostorba.
