A kissé korábbi indulás végül is továbbra is jó ötlet! Délig így távolabbra lehet jutni. 🙂 Kellett is, mert a napi tervezett adag az útikönyv két napja. S nem akartam későn szállásra érkezni… 🙂
Az első 22 km gyorsan telt. A maradék 26-tal már birkózni kellett kicsit. A kora délután miatt is, meg a terep miatt is.
A déli pihenőnél azért kicsit megdicsértem magam, hogy nem a kastélyban akartam megszállni. A legközelebbi település vagy 3 km, míg a kastély a gabonaföldek közepében… Egykoron nem semmi kastély lehetett, de most valahogy nincs a topon. Nyugalom! Na, az van!!! Enni-enni pedig csak az, amit a házigazdák adnak…
Utána aztán belementem a hosszan semmik szakaszaiba. Két helyen pedig a kutyák akartak mindenáron bizonyosságot tenni a gazdáiknak, hogy ők bizony mindenáron megvédik a gazda helyét. Valójában határozottan támadtak az emberre. Viszont a bot azért távol tartotta őket, amíg a gazda le nem láncolta, vagy le nem fogta. Igaz, a másodikat talán korán engedte el a gazda, mert már vagy 300 m-re voltam a házaktól, a hülye kutyája pedig elkezdett rohanni utánam. Igaz, ezt aztán csak addig tette, amíg a gazda láthatta, hogy ő engem most erről a vidékről elűzött. 🙂
Az erdőben való hosszabb csavargás után pedig jött a gabonaföld, a szójaföld …
