De Rottenburgban már működtek a dolgok, a templomban lehetett pecsétet szerezni. A templomba befutott még két hátizsákos német hölgy is, akik aztán mentek tovább a Szent Jakab úton, de semmi kagylós hivalkodás nem volt rajtuk…
Amúgy pedig tényleg nagyon szombat van. A mostani szállás előtti városkában (Horb am Neckar) szinte minden zárva volt. Délután 4-kor… Én botor pedig ott akartam pecsétet szerezni …
Igaz, hamar beláttam, hogy ez meddő kísérlet lenne arrafelé, és inkább elkezdtem a logisztikai feladat megoldásán dolgozni. Kaját és innivalót szerezni ma estére és holnapra. Végül is azt választottam, hogy az Aldi Süd ma a barátom. Aztán odabent eltolnak mellettem egy kocsit, majd a hölgy szól a pasinak …. PEREGRINO. Csak így! Spanyolul … 🙂 🙂 Beszálltam a játékba, és spanyolul nyugtattam meg őket, hogy nem csak peregrino, de éppen Santiagoba tart. Szó szót követett, s a végére az is kiderült, hogy a hölgy anyósa, aki a parkolóban a kocsiban várta őket, elment egyszer a Caminora, s azóta minden nyugdíját arra költi… 🙂 🙂
Azután vagy 2,5 km-en keresztül hoztam még magammal a kb. +8 kg-nyi terhet, amikor megérkeztem egy épület elé. Pilgerherberge. Csak így! Zarándokszállás! Tündéri hely! Kár, hogy nem olvastam el róla korábban, amit olvasni lehetett. 2 emeletes ágy, kis konyharészleggel, s szinte önköltségesen víz, almalé, sör, bor, kaja… Ha nem hozok semmit magammal, akkor is tökéletes túlélési feltételek!!
A templom pedig Szent Jakab-templom, és pecsét is van/volt benne!!
A szálláson pedig olajradiátor, így minden szárad!!!
Minden jó, ha a vége jó!! 🙂 🙂
P.s.: Majdnem elértem az 1750 megtett km-t.
