Skierniewice-ben pedig egyáltalán nem kedvesek! De erről kicsit bővebben majd később.
A mai távra volt mindenféle ajánlat az útleírásokban. A 24 km-től kezdve a 30 km-ig. Nos, sikerült majdnem az arany középutat megtalálni, 26,5 km.
Hasonló időjárás mellett, mint tegnap, 27 fok délre, és felhőmentesen. Az egyetlen egy, de ez mindenképpen kellemes (vagy nem egészen mindenképpen jó) dolog benne az volt, hogy ebből vagy 22 km erdőben. Semmi aszfalt, cserébe sok árnyék. A városba beérve persze az utolsó 3,5 km már keményebb volt … 🙂
Az erdei szakasszal viszont együtt járt, hogy folyamatosan erdő és erdő, maximum néhol valami víkendház-szerű építmény, de amúgy semmi más. Amilye van/volt az embernek, abból lehetett gazdálkodni! Viszonylag sikerült jól kijönni a folyadékkal, így már csak az állomás után nem bírtam ellenállni a kísértésnek, hogy az egyik boltban kérjek egy üveg hideg sört. Nem voltam olyan gyors, mint anno, a régi szép időkben, amikor rendszeresebben gyakorlatoztunk (kb. 8-9 másodperc/üveg), de az eladónő némi megdöbbenésére egy percen belül vittem vissza neki az üres üveget. 😀
Szállást még tegnap este intéztem, s már csak telefonálni kellett és várni vagy fél órát, hogy a padlástéri építkezésben lakrészhez jussak. Most „kivételesen” 25 zł-ért.
Megérkezve kellett felismernem, hogy bizony tegnap útitársam lett, s azért nem annyira szép minden a nagyobb melegben. Hosszas önvizsgálat után úgy döntöttem, hogy most velem van némi napszúrás… Ezért volt jó árnyékban lenni, s ezért lassultam be némi szédelgés érzésével a tűző napon… Még jó, hogy – egészen kivételesen – most pakoltam magammal sapkát!!! 🙂
A helyzet annyiban javulhat a következő napokban, hogy a napi max. hőmérséklet a mostani 26-27-ről visszacsúszik 16 fokra. Némi kora délutáni felhősödéssel…
