Lehet, hogy maradhatna a mai beszámoló csak ennyi. 3000! 🙂 Minden más elmarad mellette… 😉
Szóval átléptem a 3000 km-t. Egész rendesen. 75 gyaloglós nap alatt. Ha osztok, akkor kijön a 40 km/nap átlag. Elméláztam egy kicsit azon, hogy miből lehet egy nap 40-et megenni? S milyen az, ha abból a valamiből azt a negyvenet 75 napon keresztül kell minden nap megenni? Ráun az ember? Vagy meg is utálja egy idő után?
Persze azt mondanom sem kell, hogy nem úgy indult a nap, hogy én ma nagyon túljutok ezen a határon. Csak éppen a 17 fok, meg a köd azt eredményezte, hogy délelőtt nagyon jól lehetett haladni. Aztán előbb kósza gondolat, majd egyre inkább gondolat, hogy mi lenne, ha nem állnék meg 43-nál… Végül mentem…
Amúgy magáról az útról, tájról stb. nincs túlságosan sok említeni való. Az útvonal szinte végig egy régi vasútvonal nyomvonalán haladt. Azt nem tudtam eldönteni, hogy azért szedték fel a síneket, mert nem lehetett máshol vinni a turista utat, vagy rájöttek, hogy helyre kell állítani a történelmi nyomvonalat, és itt semmi helye vonatoknak, vagy valami egészen más.
Az igaz, hogy azért egy kis ideig eltartott, amíg rájöttem, miért is ilyen egyenes az út, miért nincs benne emelkedő … De amikor már igen, akkor világossá vált az is, hogy mik az út mellett azok a kicsike egyenszerű épületek. Naná, hogy bakterházak voltak!!! 🙂
